Áll a bál az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ), korábbi hívei közül többen is fellázadtak Farkas Flórián fideszes roma parlamenti képviselő, a kormánypárti szövetséges Lungo Drom vezetője és az ORÖ nemrég leköszönt elnöke ellen. A botrányt Hadházy Ákos LMP-s képviselő robbantotta ki, amikor a közelmúltban egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a kisebbségi önkormányzat „a semmire” költött el közel 300 millió forintot egy uniós pályázatból.
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy már a sajtótájékoztató előtt is volt feszültség az Országos Roma Önkormányzatnál. Korábbi támogatói közül néhányan kihátráltak Farkas Flórián és csapata mögül, aki a tavaly októberi választások után összeférhetetlenség miatt átadta az ORÖ vezetését. Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, amikor az egyes képviselőknek tavaly év végén megszavazott 50 ezer forintos jutalmat nem kapták meg azok, akik köztudottan nem álltak be a Lungo Drom táborába.
Orbánnal jól kijön
A kisebbségi önkormányzat élén Farkas Flóriánt az általa javasolt Hegedűs István követte, amúgy minden maradt a régiben, azaz továbbra is a decembertől már miniszterelnöki biztosként is dolgozó Farkas Flórián irányít. Az új elnök az ORÖ választások utáni alakuló ülésén „örökös elnöknek” nevezte Farkast, aki nélkül – Hegedűs szerint – nem létezik romapolitika Magyarországon. Ekkor döntöttek arról is, hogy Farkas bármikor részt vehet az országos önkormányzat zárt ülésein is, sőt, ha erre az elnök felkéri, vezetheti is a tanácskozást. Vagyis akkor és abba szól bele Farkas akár a nyilvánosság előtt is, amibe és amikor csak akar. Információink szerint a Lungo Drom vezére ezt meg is teszi, sőt, ennél sokkal messzebbre is elmegy. (A tavaly októberi választáson a Lungo Drom az ORÖ 47 székéből 27-et szerzett meg.) „Nem születik döntés nélküle, érdemben mindenről ő határoz” – nyilatkozott a testületben ülő egyik forrásunk, aki azt is kiemelte, hogy az előző elnökön és szűk körén kívül még a Lungo Dromhoz tartozó képviselők sem láthatnak bele igazán az ORÖ és a hozzá köthető intézmények, szervezetek ügyeibe. Többen hangsúlyozták, hogy jelentős pénzmozgásokról az előírások ellenére az önkormányzat közgyűlése sokszor nem is dönt, fontos témákban részletes anyagokat nem kapnak vagy csak hiányosat. Ilyenek a Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott pályázat részletei is, amelyekről a többségnek addig nem is volt tudomása. „Az ORÖ-ben két választása lehet egy képviselőnek: vagy beáll a magát királynak gondoló Farkas Flórián mögé, vagy teljesen eltiporják. Ezen szeretnénk változtatni, mert már mi is látjuk, hogyan döntenek az elvileg a cigányok felzárkóztatásáért létrehozott keretek szétosztásáról” – mondta a Magyar Narancsnak az egyik képviselő.
Farkas Flóriánnak a leköszönése után is megmaradt befolyását lapunknak még azok az ORÖ-képviselők sem cáfolták, akik nem hátráltak ki a Lungo Drom vezére mögül. „Nekünk a háttérbeszélgetések során és sokszor még a testület előtt is azt mondja, hogy a keze elér a miniszterekig, sőt, bejárása van Orbán Viktorhoz is. Mindig hangoztatja, hogy mekkora haverja a miniszterelnöknek, és hogy gyakorlatilag mindent megtehet” – mesélte forrásunk. Úgy tudjuk, a befolyásosabb fideszes politikusok közül Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterrel és Orbán Viktorral van jó viszonyban a Lungo Drom vezetője, viszont Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tartja tőle a néhány lépésnyi távolságot. (Lásd erről részletesebben keretes írásunkat.)
Saját magát ellenőrzi
Farkast, aki most már miniszterelnöki biztosként is – Orbán Viktor kifejezésével – „istápolhatja” a roma közösséget, a korábbi években is sokszor gyanúsították meg azzal, hogy akadhatnak problémái a cigányság helyzetének javításáért kapott pénzek felhasználásával. Sokan kritizálták – főleg az ellenzéki roma képviselők – azért is, mert az állítólagos több tízmilliós elnöki keretének felhasználásáról többször gyakorlatilag semmilyen módon nem számolt el a testület előtt.
Valójában bárkinek nagyon nehéz bizonyítani azt, hogy Farkas nem megfelelően bánt volna a rendelkezésre álló forrásokkal – elsősorban is azért, mert néhány kivételtől eltekintve nincsenek nyilvánosan is közzétett jelentések, jegyzőkönyvek, beszámolók, amiket pedig bemutatnak, azok sokszor nem tartalmaznak érdemleges adatokat a gazdálkodásról. Az ORÖ költségvetéséről olykor csak nehezen kibogozható számokat közölnek, azt nem, hogy kikkel és milyen szerződéseket kötöttek, illetve hogy egyes vezető tisztviselők mekkora díjazást kaptak az adott évben. (Amikor még elnök volt, Farkas Flórián neve sok esetben nem is szerepelt az egyes nagyobb értékű átutalásokon; egy általunk megismert 2011-es közjegyzői okirat szerint átruházta a kötelezettségvállalási és utalványozási jogosítványát Dobóvári Ildikó hivatalvezetőre.) Arról például, hogy az ORÖ éves költségvetése pontosan milyen tételekből áll össze, a nyilvános dokumentumokból nehéz pontos képet alkotni. Az idei büdzséről nemrég, február 13-án szavazott a közgyűlés: a lapunk birtokába került előterjesztés szerint 2015-ben az ORÖ és a hozzá tartozó intézmények összesen 935 millió forintból gazdálkodhatnak, ebből a kisebbségi önkormányzat hivatalának fenntartása 400 millió forintnál is többe kerül. Az ORÖ által fenntartott két általános iskola, illetve egy szakiskola és kollégium működtetésére összesen 323,5 millió forintot költenek majd, a fennmaradó összegből pedig egyebek közt az ORÖ sportközpontját, könyvtárát és médiacentrumát finanszírozzák; de például a lapkiadásra idén is jut 31,9 millió forint. A költségvetésbe befolyó pénzekből 527 millió forintot tesz ki az ORÖ és intézményei normatív támogatása. Egyéb működési célú állami támogatásként 84,9 millióval, míg a várható hiány kiegészítésére kért pótigénylésük után további 35 millió forintnyi állami segítséggel számolhatnak.
Úgy tudjuk, hogy ebbe a 935 milliós költségvetésbe nem számolták bele az uniós pályázati forrásokból érkező bevételeket, azaz jelentősen növekedhet az az összeg, amellyel a szervezet 2015-ben gazdálkodhat. Az ORÖ honlapján viszont azon pályázati források felsorolásai sem szerepelnek, amelyeket elvileg kötelező lenne feltüntetni. A szervezet Dohány utcai székházánál személyesen is próbáltuk fellelni az uniós támogatások információs tábláit, de nem láttunk ilyeneket – pedig több EU-forrás is érkezett az ORÖ-höz, vagy éppen az önkormányzathoz tartozó, szintén a Dohány utca 76. alatti központba bejegyzett Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézethez. Utóbbi az ORÖ-től 2013-ban egy 17,6 és egy 20,2 millió forintos megrendelést is kapott a cigányság körülményeinek javítására és társadalmi beilleszkedésének elősegítésére kiírt uniós pályázat keretein belül.
Luxusirodát is vásároltak
A Hadházy által most felvetett gyanú a Foglalkoztatási Szövetkezet – híd a munka világába c. uniós projektnél merült fel. A közel ötmilliárdos programban az ORÖ, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Türr István Képző és Kutatási Intézet szerepel, az ORÖ a konzorciumi vezető. A kisebbségi önkormányzatra eső forrás Hadházy szerint 600 millió forint körül mozog, a nyilvánosan is fellelhető adatok szerint eddig 269 millió forintnyi megrendelésekre írtak ki közbeszerzést. Ahhoz, hogy a nehéz helyzetben lévő hátrányos helyzetűek munkába állását segítsék, szükségük volt irodabútorok beszerzésére, autóbérlésre, informatikai fejlesztésekre, kötöttek tanácsadói szerződéseket, rendeltek tanulmányokat és sajtómunkát is.
A kiírt és már lezárult közbeszerzések között több olyat is találhatunk, amely gyanúsan túlárazott lehet, vagy maga a megrendelés tűnik indokolatlannak. Az egyik legérdekesebb annak a szakmai anyagnak a megvásárlása nettó 14,5 millió forintért, amelyben a nyertes cégnek ki kell dolgoznia egy javaslatot egyebek közt arról, hogy egy későbbi közbeszerzésben milyen szoftvereket vegyen az ORÖ. Így aztán hatékonyabban költhetik el azt a 24,3 millió forintot, amelyet a számítógépes hálózat kialakítására szántak.
Az ORÖ milliókat fizetett azért, hogy egy cég kialakítson számukra egy olyan stratégiát, amellyel eredményesen tudnak a programhoz résztvevőket toborozni. Külsős cégnek fizetnek 23,8 milliót a projektmenedzsmentért, de a kisebbségi önkormányzatnál úgy gondolták, jobb, ha valakik helyettük 23,7 millió forintért ellenőrzik és segítik a pályázat számviteli és bérszámfejtési feladatait is. Az ORÖ 3 közép- és 7 alsó kategóriás autót is bérel fél évre összesen 22,6 millió forintért, így erre az időszakra egy gépjármű átlagosan 2,26 millió forintjukba kerül. Néhány perces kutakodás után a világhálón olyan ajánlatokat is találtunk, amelyekben egy jobb közép- és már felső kategóriás autó havi bérlését 250 ezer forint körüli összegért kínálják úgy, hogy a hosszabb távú bérleti szerződésért jelentős kedvezményeket ajánlanak. Az alsó kategóriások hat hónapra ennek feléért is megkaphatók. Azt nem lehet tudni, hogy kik használhatják ezeket a járműveket.
Az ORÖ a médiamegjelenéseket és a PR-tevékenységet sem aprózza el, de a rendezvényszervezést is külsős cégnek adta ki. Utóbbiért a jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felel 19,2 millió forintért. A sajtómunkához köthető – így egyebek közt a sajtószóvivői – feladatokra a Fideszhez szintén közel álló Insomnia Reklámügynökség Kft.-vel szerződtek 21,9 millió forint értékben, egy másik céget pedig médiavásárlással bíztak meg 23,9 millióért. A pályázatnak eddig szinte semmi olyan médiavisszhangja nem volt eddig, amely e tevékenységeknek lenne köszönhető.
Persze ahhoz, hogy minél hatékonyabban dolgozzanak a romák felzárkóztatásán és sikeres munkavállalásán, elengedhetetlen a megfelelő munkakörnyezet: ezért az uniós programban dolgozók fővárosi irodáját közel 20 millió forintból felújították, majd beszereztek irodabútorokat 24,5 millióért. Számítógépekre is szükség volt, így rendeltek is hat asztali gépet és egy laptopot sok kiegészítővel és egy szerverközponttal csaknem 16 millió forintért. Mindezekre azért is volt szükség, mert nem az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai központjában folyik a fő projektmunka, hanem egy budai irodaházban.
Ez a többemeletes irodaház a budai Gellérthegy utcában található, és itt elvileg már hosszú hónapok óta dolgoznak a Híd a munka világába program alkalmazottai, hiszen a megvalósítási szakasz hivatalosan 2013. november 1-jétől 2015. július 31-ig tart. Az ORÖ fellázadt képviselői nemrég ellátogattak az épülethez, amelybe ugyan nem sikerült bejutniuk, de elmondták: kívülről úgy tűnt, hogy senki nem dolgozik ott, több helyiségben még a csomagolást se szedték le az új bútorokról. A Roma Sajtóközpont egyik munkatársát azóta már egyszer beengedték az épületbe, ahol Winkler Gábor projektvezető azt közölte, hogy hamarosan 40 ember fog dolgozni az irodaházban, amelynek szerinte nem tulajdonosa, csak bérlője az Országos Roma Önkormányzat. Ezt rosszul tudta; a lapunk által beszerzett tulajdoni lapból kiderül, hogy az ORÖ tavaly májusban megvette a 425 négyzetméteres irodaházat. Azt nem tudni, mennyiért jutottak hozzá, de abból, hogy korábban volt egy 450 millió forintos jelzálog az ingatlanon, combos vételárra lehet következtetni.
Lázárnál is bepanaszolták
Február 10-i közleményében a projektmenedzser mindent tagadott. Winkler Gábor felsorolta az egyes pályázati elemeket, és kiemelte, hogy Hadházy Ákos számai tévesek, annál jóval kevesebbet költöttek eddig. Erre a következtetésre úgy jutottak, hogy az LMP-s politikus bruttó összegeiből levonták az áfát, az ő olvasatukban a különbség jelentette a ferdítést. Egy másik közleményben az ORÖ burkoltan lerasszistázta az ökopártot, miközben a botrány egyre csak dagadt, hiszen az ORÖ vezetői közül többen is – mások mellett Vajda László alelnök, Lakatos Oszkár, a Lungo Drom Heves megyei elnöke és Dancs Mihály, az ellenzéki Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője – közölték, az ügyészséghez, az Állami Számvevőszékhez, valamint Lázár Jánoshoz fordulnak a vélt visszaélések ügyében. Rendkívüli közgyűlés összehívását is kezdeményezték, amely azonban február 9-én határozatképtelen volt, mivel a 47 tagú testületből csak 9-en jelentek meg. Több forrásunk is arról számolt be, hogy Farkas Flóriánék egyenként keresték meg az ORÖ képviselőit, és közölték: aki szembemegy velük, az a későbbiekben nem számíthat semmilyen juttatásra a kisebbségi önkormányzattól. Arra is utasítottak mindenkit, hogy nem jelenhetnek meg a rendkívüli közgyűlésen. Ezt követően Vajda Lászlóék bejelentették, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a visszaélések feltárására és a felelősök megnevezésére. Hegedűs István elnök az ORÖ minden képviselőjéhez eljuttatott egy levelet is, amelyben semmitmondó körmondatokban magyarázkodik, és próbálja az egész ügyet úgy feltüntetni, mint az LMP politikai akcióját. Jelezte, hogy ennek ellenére meghívták magukhoz a párt képviselőit, akik így személyesen is meggyőződhetnek a projekt tisztaságáról. Erről megkérdeztük Hadházy Ákost, aki azt mondta, tényleg kapott ilyen meghívást az egyik közösségi portálon, de azt a kisebbségi önkormányzat nem sokkal később visszamondta.
A Foglalkozási szövetkezet – Híd a munka világába című program keretében idén is több százmillió forintos támogatás érkezik az ORÖ és intézményei részére, és úgy tudjuk, jelentős pénzt kapnak az Út a szakmaválasztáshoz projekt megvalósítására, de még tananyagot is fejleszthetnek.
| Balról jobbra Önéletrajza szerint Farkas Flórián 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe. Azt nem tudni, hogy hol és milyen általános és középiskolát végzett, erről soha nem nyilatkozott szívesen. (A parlament honlapján is csak a 2005-ben megszerzett ELTE-s politológusi diplomáját tünteti fel.) Kezdetben Jász-Nagykun-Szolnok megyében látott el kisebb-nagyobb feladatokat, ’87-től az Országos Cigány Tanács titkára, ’89-től a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkára volt. A Lungo Drom 1991-es megalakulása után a párt főtitkára, nem sokkal később az elnöke lett. A szervezet először 1995-ben jutott a csúcsra, amikor az összes helyet megszerezték az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatban: az elnök Farkas Flórián lett. Farkas ekkor még a baloldal szövetségeseként tüntette fel magát, sokak szerint ennek köszönheti, hogy sikerült megúsznia egy meglehetősen kényes ügyet. Hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt vádat emeltek ellene, de már a tárgyalást is megúszta, hiszen az igazságügyi miniszter javaslatára eljárási kegyelmet kért és kapott Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Az eljárás iratait harminc évre titkosították. (Korábban nem tudta elkerülni a felelősségre vonást: 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt.) Az MSZP–SZDSZ-kormány 1998-as vereségét követően Farkas viszonylag gyorsan megtalálta a Fideszt, pártja szövetséget kötött Orbánékkal. A 2002-es választáson a roma politikus fideszes színekben bejutott a parlamentbe, ahonnan azóta kirobbanthatatlan, sőt a mostani ciklusig ő volt a Fidesz egyik frakcióvezető-helyettese. A 2002 utáni baloldali kormányok ideje alatt néhány botrányos puccskísérlettől eltekintve nem volt különösebb beleszólása a kisebbségi önkormányzat működésébe, de a 2010-es kormányváltás után gyorsan kinevezték romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztossá. A kisebbségi önkormányzatban is újra a csúcsra ért, 2002-es leköszönése után 2011-ben az Országos Cigány Önkormányzat – amely nem sokkal később már Országos Roma Önkormányzat néven működött – elnöke lett 2014-es távozásáig. Tavaly politikusi példaképétől – ő maga beszélt így Orbán Viktorról – miniszterelnöki biztosi kinevezést kapott. Hivatalosan az a feladata, hogy „megvizsgálja és értékelje a kormány és az ORÖ között létrejött keretmegállapodásban meghatározott célok elérésével és feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, illetve ezek időarányos teljesülését”. De ő felel azért is, hogy az egyezség 2020-ig történő meghosszabbítását előkészítse. Az említett megállapodást Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnökeként 2011-ben írta alá Orbán Viktorral. Ennek legfontosabb vállalása az volt, hogy 2015-ig legalább százezer munka nélküli romát vonnak be a munkaerőpiacra. |
| Százmilliók egy alapítványhoz Ha valóban felállhat a Farkas Flórián korábbi tevékenységét is vizsgáló bizottság, aligha csak az uniós projekt részletesen taglalt pályázati beszerzéseivel fog foglalkozni. Többek szerint vizsgálni kéne az ORÖ saját újságjaira szánt pénzeinek elköltését: a lapunk birtokába jutott dokumentumok alapján látható, hogy a kisebbségi önkormányzat papíron több tízmillió forintot költött olyan újságok kiadására, amelyek közül több egyáltalán nem vagy az előírtnál sokkal ritkábban jelenik meg. Úgy tudjuk, négy különböző újság elkészítésére évente 31,9 millió forintot szánt az önkormányzat, de ezek közül rendszeresen csak az Európai Út havilap jön ki a nyomdából. A Farkas Flórián alapította Lungo Drom c. havilap kiadására évi 14 milliót különített el az Országos Roma Önkormányzat, de az évente csak néhány alkalommal – egyesek szerint még ennyiszer sem – készült el, a fel nem használt pénzzel pedig nem tudni, hogy bárki elszámolt volna. Roma lap kiadására kapott pénzt a Lungo Dromhoz és Farkas Flóriánhoz köthető Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány is; legalábbis ez derül ki a szervezet 2011-es közhasznúsági jelentéséből. Arról nincs információnk, hogy az ORÖ ebből a 31,9 milliós keretből vagy más forrásból utalta volna át a pénzt. A 2012-es jelentésben már az is látható, hogy 3,5 millió forinttal az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta az alapítványt, amelyből 1,92 millió jutott személyi kifizetésekre. Ugyanabban az évben érkezett hozzájuk 12,5 millió forint egy uniós pályázati forrásból is. Az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány számára kiugró volt a 2013-as esztendő, amikor 265 millió forintos éves bevétellel számolhattak. Ekkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől – szintén egy uniós pályázat részeként – kaptak 23 millió forintot, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma először utalt nekik 2, aztán pedig 70 millió forintot. Végül szintén egy EU-s pályázatból – 2013. november és 2015. szeptember közötti időszakban felhasználható – 170 millió forint érkezett, amelyből a közhasznúsági jelentés szerint 32,7 millió forintot költöttek el 2013-ban. Ugyanebben az évben az alapítvány egy 46 millió forintos közbeszerzést írt ki, amelyből a VIII. kerületi Bezerédi utcában található központját újíttatták fel. Ezen a címen található a Lungo Drom székháza is. |
